MEGOSZTÁS

Az Alternatíva Egyesület munkatársai és önkéntesei 2017. december 02-án részt vettek a C3 Alapítvány workshopjain, Budapesten. Szerencsés volt ez a találkozás, mivel az Egyesület korábbi munkatársai az Alapítvánnyal is szorosabb kapcsolatban vannak/voltak. Ezen túl mindkét fél jubilál – az Alternatíva most lesz 25 éves, míg a C3 Alapítvány idén töltötte 15. évét.

A szegediek robotika és animációs műhelyen vettek részt. Szremkó Bettina, az animációs workshop vezetője, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Animáció szakos hallgatója irányított el minket ebbe a világba.

Te vezetted a C3 Alapítvány workshopjai közül az animációs műhelyet. Hogy kerültél ide?

2012-ben és 2013-ban díjazott lettem a Szabadfogású Számítógép Versenyen. Az első alkalommal egy animációs kisfilmmel pályáztam, amit Flash-ben animáltam. A második alkalommal pedig egy képregényt készítettem. A verseny is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az életem efelé a pálya felé mozdult. Alapvetően mindig is érdekelt ez a terület, de ezek után úgy látszott, hogy egy kicsit konyítok is hozzá – ezért is felvételiztem utána az egyetemre.

Az itteni animációs műhely vezetésére pedig megkértek. Most kezdődik egy mentorprogram és felkértek arra, hogy mivel mindkét alkalommal az animációval kapcsolatban nyertem, vezessek erről egy kis kurzust. Egyébként a zsűrinek is a tagja vagyok. Kitaláltam, hogy csináljunk gyurma animációt, mert abba biztosan mindenki bele tudja élni magát, lehet kreatívkodni, hiszen nincs megkötés. Emellett a programot is megtanulják használni. Valójában a személyes döntésem volt, hogy stop motion kurzust tartsunk, hiszen bármilyen lehetett volna.

 

Hogy sikerült ez a műhely?

Elég sokan voltunk. Számítottam is rá, hogy leszünk bőven; de ismerjük el – kicsit nehezebb csapatban dolgozni. Ez a módszer viszont segített abban, hogy a gyerekek interakcióba lépjenek egymással. Amellett, hogy a saját gondolataikat valósították meg, másokra is kellett fókuszálni. Szerintem ez jól sikerült. Két csoportba oszlottunk: az egyik csapat a 12 év alattiak, a másik az e kor fölöttiek voltak. A munkákban is látszik a két különböző gondolkodásmód. Valójában annak örülök, hogy ennyire beleélték magukat, mert nem számítottam arra, hogy manapság ebben a túldigitalizált világban az ember érdeklődik egy manuálisabb dolog iránt. Nekem is egy kellemesebb meglepetés volt, hogy örömmel szórakoztak a gyurmával. Amikor befejeződött a kurzus, oda is jött hozzám az egyik kissrác azzal, hogy „nem lehetne még egy kicsit animálni?” – mert eszébe jutott még valami. Emiatt is sikeresnek tudom elkönyvelni ezt a műhelyet.

 

Hosszabb távon gondolkozol abban, hogy workshopokat tarts?

Engem alapvetően a reklámipar érdekel; ebben is dolgozom. Inkább ezt az irányt szeretném folytatni. Illetve nagyon szívesen mennék külföldre tanulni, hogy olyan területen is fejlődjek, amelyben Magyarországon nem tudnék. Szeretek 3D-zni, ezen belül szeretek concept art-okat csinálni. Lehet, hogy ezt a vonalat még szeretném magamban fejleszteni. De hozzáteszem: mindig nyitott vagyok a C3-ra. Ez alatt értem, hogy szívesen zsűrizek a továbbiakban, vagy akár kurzusokat is tartanék. Tehát azt nem tartom kizártnak, hogy jövőre is vezessek itt egy foglalkozást.

 

Ha kíváncsi vagy a robotika workshop témájára és általában a budapesti utazás részleteire, vedd kezedbe a GRUND – Csongrád Megyei Fiatalok Lapjának decemberi számát!

Hornyik Anna Viola, Józsik Edit