A Portás én vagyok / Der Goalie bin ig + Trailer
A Belvárosi Mozi Szemrevaló filmfesztiváljának keretében új filmeket mutat be Svájcból, Ausztriából és Németországból. A Portás én vagyok című 88 perces alkotása utáni közönségtalálkozón Pedro Lenz regényíró, Adamik Lajos műfordító és a L´ Harmattan könyvkiadó felelős szerkesztője várták a közönség kérdéseit.
A nyolcvanas évek vége: Ernst, az életművész, akit mindenki csak „Portás”-nak hív, egy év börtön után visszatér Schummertalba, az unalmas svájci ksivárosba, ahol felnőtt, és ahol mindenki mindenkit ismer. A Portás új életet akar kezdeni, drogok nélkül. Sikerül elhelyezkednie, beleszeret Regulába a pincérlányba. Makacsul és kissé naivan igyekszik életét helyes vágányra terelni, ám röviddel azelőtt, hogy újfajta boldogságra lelne, utoléri a múlt.
Pedro Lenz berni dialektusban írt regényének megfilmesítése „a szavak hatalmáról és szépségéről szól.” (Neue Züricher Zeitung)
Svájci filmdíj 2014: Legjobb film, legjobb főszereplő, legjobb forgatókönyv, legjobb filmzene.
A film vetítése utáni közönségtalálkozón Pedro Lenz író, akit Svájcban a dialektusban megírt regényeiről ismernek, néhány érdekességet elárult a filmről. Egyik humoros jelenet az egyébként borús hangulatú filmben az volt, hogy egy egymondatos szerepet maga is vállalt, az egyetlen mondata a filmbeli francia drogdílerként ez volt: „nem tudok németül.”
A főszereplő személyére is Lorenz tett javaslatot, egy húszéves barátság köti össze a Portással, akit a rendezők attól féltettek, hogy nem bírja majd lelkileg a forgatás megpróbáltatásait. „Nagyon örülök, hogy nemcsak jól vette az akadályt, hanem a legjobb főszereplőnek járó kitüntetést is elnyerte, hiszen ellenkező esetben nekem is nagy blamázs lett volna!” – jegyezte meg a szerző tréfásan. A zenéről annyit elárult, hogy a leghíresebb svájci rockzenekar frontembere a regény olvasása után felhívta és telefonon, zene nélkül elénekelte neki a dalt amelyre a könyv inspirálta. A szövege szintén dialektusban íródott és egy kapusról szól aki vénsége miatt már nem teljesít kiemelkedően, de hosszú pályafutásának köszönhetően mindenki kedvence. Végül ez a dal lett a film záróakkordja.