Közös esély, közös kert

A civil szervezetek közötti tudatos összefogás viszonylag ritka esetével találkozhattam a SZIN Civil falu keretében. Amikor is ellátogattam a harmadik alkalommal megrendezett Esélyek kertjébe.

Kedvesen invitáltak egy fából készült szerencsekerékhez, és kipörgettem a Horizont Rehabilitációs Közhasznú Alapítványt.

Önkéntesük, Korom Alexandra vezetett be egy faházba, amelyet vakszobának neveztek el. Szandra elmesélte, hogy ez egy olyan helyiség, amit az Árbóc Egyesülettel közösen hoztak létre, és ahol szükségünk van minden érzékünkre, és ezt értsétek szó szerint. Pontosan úgy, mint egy rossz horror filmben. Bekötötte a szemem, majd becsukta mögöttem az ajtót. Boldoguljak egyedül, ahogy a képességeim engedik. A feladat rendkívül egyszerű volt! JÉZUS, miket is beszélek! Bekötött szemmel kellett elkészítenem a saját reggelimet! Szerintem katasztrofális voltam. Szandra megnyugtatott, hogy nagyon ügyesen teljesítettem és egy négyes osztályzatot kaptam. Mit játszhattam volna még? Például ha a Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületét pörgetem ki?! Két részre osztottuk a játékainkat- vette át a szót Bodnár Zoltán, az egyesület titkára.

Az egyik felét kifejezetten a mozgáskorlátozottság szemléltetésére alakítottuk ki. A vállalkozó kedvűek kerekesszékbe ülhetnek, és így mehetnek végig az erre a célra külön kiépített akadálypályán. Az már csak hab a tortán, hogy az eső és a vele járó iszap megnehezíti a pályát. A másik rész egy kicsit kreatívabb. Üvegfestés, hennázás, és minden féle jó dolog. Bárki, aki betér hozzánk, önkénteseink segítségével eltölthet pár kellemes percet nálunk. Barangolásom során nagyon kíváncsi lettem, hogy kiket takar a SZETITEL Egyesület. Schád László, az Egyesület egyik önkéntesével beszélgettem. A SZETITEL, azaz a Szegedi Tinitelefon Lelkisegély Szolgálat aktív szerepvállalást folytat a fiatalokkal kapcsolatos problémák feltárásában. Nekünk, önkénteseknek az a feladatunk, hogy ezeket a krízis-szituációkat észrevegyük, és megfelelően tudjuk őket kezelni. Az egyik kitelepülésünkön fordult elő egy igen érdekes szituáció, Romániában egy lány odajött hozzánk, és elmondta, hogy a barátja épp akkor hagyta el. Feltette a kérdést, hogy itt vessen-e véget az életének vagy hazamenjen, és a Dunába tegye meg. Az ilyen hirtelen jött helyzeteket kell azonnal kezelni és segítséget nyújtani. A lány szerencsére azóta is jól van, és nagyon boldog. De előfordult már, hogy egy ismert humorista két fellépése között ápoltatta nálunk a lelkét. Az ilyesfajta lelki törődés úgy gondolom, hogy minden ember feladata. A mi önkénteseink fesztivál utolsó napjáig itt lesznek és bármilyen probléma megoldásában szívesen segítenek. Szervezetünknél nagyon fontos szerepet kap az önismeret.

A cikkem elején már írtam az Árbóc Egyesületről, tudjátok náluk található az a fantasztikusan klassz „Mission Impossible” szoba, amit a héten még legalább egyszer biztosan ki fogok próbálni. Négyeteken kívül, kik találhatóak még itt az Esélyek kertjében, kérdeztem a három önkéntest, és utalva az Árbóc Egyesületre is. Egyáltalán, hogyan alakult ki, az „Egységben az erő” mottótok? Ez nekünk egy óriási lehetőség- mondta Zoli. Közvetlenül megismerhetnek minket a hozzánk látogatók. Rajtunk kívül olyan szervezetek kaptak itt helyet – folytatta Szandra, akik valamilyen értelemben a mássággal foglalkoznak. Legyen az egy megváltozott élethelyzet, érzékszervi fogyatékosság, vagy esetleg szexualitás.

Említsük meg, hogy keddtől kezdve minden napra terveztünk egy CsakAzértIs! Megkérdezem nevű beszélgetést 16-18 óra között, ahol különböző témákról lehet tabuk nélkül kérdezni, mint például fogyatékosságok, a fiatalokat nagyon érintő A Szex vajon mi? Című beszélgetés. Minden nap a táblánkon hirdetjük a Civil faluban, itt az út mellett, hogy épp mi az aznapi téma- tette hozzá Schád László. A Horizont Alapítvány minden nap 12 és 19 óra között tervez minden órában egy 5 perces átmozgató tornát, a reggeli ébredéstől az esti bulikra felkészítő „söremelő” karkörzésig.

Mindenkit sok szeretettel várunk- engedtek ezzel utamra a kert lakói. Egy biztos, én még visszatérek a többi szervezethez is az Esélyek kertjébe.

Boros Tamás és a Mézy