Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ)

Varga Norberttel a Szegedi Egyetemi Színház művészeti vezetőjével beszélget Varga Norbert, egy időben egy helyen, valljuk be valójában önmagával, beszélget.

Most hogy már elég idős Ön, ahhoz hogy megítélje titulusának hátrányait és előnyeit, mégis hogyan mutatná be a Szegedi Egyetemi Színházat?

Talán tárgyilagosan. Próbálom az érzelmeimtől külön választani, ahol kell és nem elválasztani az érzelmeimtől, ott ahol nem kell. Megmagyarázom: a nézőnek, fontos, kell, hogy bele élje magát egy darabba, egy személybe, egy történetbe, nekem meg azt kell tárgyilagosan látnom, hogyan szeretnék önmagamat nem meghazudtolva olyat csinálni, hogy a néző élvezze.

Ez érdekes, azonban ebből csak az következik, hogy jó színházat akarsz csinálni, ami meg mindenkinek mást jelent. Neked mit jelent a SZESZ? És tudod-e mit jelent a nézőnek?

Nekem egyszerre szabadság és felelősség, szép és nagy szavak persze, de akkor azt is mondom témaválasztást, és mondanivalót és önkifejezést is. A SZESZ minőségre törekszik, és megtesz mindent ezért, hogy célunk- a kortárs magyar szerzők bemutatása, a fiatalosság, lendületesség, -a kísérletezés, elsősorban témaválasztásban, másodsorban a formájában- mind egyszerre érvényesüljön előadásainkban. Amúgy évadokban gondolkozom, tematizálok, témát, témákat, ügyeket választok. Az is tény, hogy anélkül hogy ne tudnám, mit akarok elmesélni egy történettel bele, sem kezdek semmibe.

Hol kell megtudni mikor alakultatok?

Leginkább a közösségi oldalról, a kékről, aminek van egy f betűje. De elmondom, csak ezzel az a baj, hogy sablonos kérdéseket teszel fel magadnak, és tudatosan arra irányítod a figyelmet, hogy ezt megtudják: 2003 nyara. Nem én kezdtem, hanem Czene Zoltán Ő alapította a társulatot, 2010 óta vagyok én a második művészeti vezető. Önironikus is szerettem volna lenni ebbe az interjúba, de látod, ha adatokat kel közölni, akkor kevésbé megy.

Mit jelent az pontosan hogy: kísérletezés, tematizálás, témaválasztás?

Kísérletezni azért kell, mert elunnám magam, és azt hinném, csak ugyanazt tudom mindig elmondani ugyanúgy, és másoknak is csak ugyanazt tudom elmondani, ugyanazon a színházi nyelven. A színész, a rendező, a művészeti vezető olyan mint a jó pap.
A tematizálás rendszerbe szedni, megszervezni az évadot, próbákat és előadásokat egyeztetni, az előadásainkat, a témáinkat 12 évadnyi történetben, élményben, tapasztalatban a helyére tenni, elhelyezni, mint könyvsorozatot a könyvespolcra. A 13. évadunkat kezdjük, ennek nem lehet az a hangulata és témája, mint az előzö 12-nek volt.

Miket játszottatok ilyen hosszú idő alatt?

Mindegyik fontos előadás volt a maga korában és idejében, sőt ma is fontosak, azoknak akik emlékeznek ezekre, és valamiért szerették őket. A színház egyik érdekessége ez a pillanatban maradás, akkor és ott van színházi élmény, amikor nézed, hallgatod, gondolod, látod, szagolod. És jó esetben otthon folytatódik: ahol szidod, szereted, nem szereted megbeszéled, elmondod, nem érted, megint jegyet veszel rá,meséled a sztorit munkahelyeden, elhívod rá a párodat. Vagy csak egyszerűen kikapcsolsz és minden probléma el van felejtve addig.

Mondanál darabcímeket és szerzőket, úgy hogy a szerint tematizálod őket, hogy mik voltak a legvadabb és egyben legismertebb vállalkozások?

Nem tennék ilyet, mert mindenkinek más a legvadabb. Ami Nekem legvadabb azt tudnám felsorolni, persze ebből akkor ki maradnának olyan előadások, amiket nem láttam, vagy amik szerintem nem a legvadabbak. Egyáltalán mi az hogy legvadabb?!

Ezért az olvasónak azt javaslom, ha tovább érdekli a SZESZ BŐVEBB munkássága mostmár tényleg az arckönyv következik: Szegedi Egyetemi Színház.

Az idei SZIN-re mit hoztatok?

A saját bejáratú utcaszínházunkat. Valójában ez egy vándorszínház, mindig máshol tűnünk föl, és a kiszemelt ponton letáborozva a 12, évadunk előadásaiból mazsolázunk. Mindennap 16:30-17:30-ig lehet velünk találkozni, egy előadás 20 perces, majd csomagolás és újabb húszperc máshol, de a SZIN-en.A műsor tartalmaz Örkény István: Egypercesek című előadásunkból sokat, némi önálló improvizációt, értsd nem mindig ugyanazt a műsort játsszuk el és zenét, gitárral, énekkel, különböző versfeldolgozásokkal.

Varga Norbert