Tuk Tuk

Ami valakinek csak kidobandó tárgy, vagy szemét az Szabó Laurának maga a jövő és az élet. Arról faggattam, hogy hogyan és miként kell meglátni a szépet és értékelni azt ami másnak már semmire sem jó….

„…mást nem hajt annyira a szenvedély mint amennyire engem. Én nem azt nézem, hogy óránként ebből mennyi pénzt fogok keresni. Engem a végtermék érdekel. Éppen ezért számomra nincsenek áthidalhatatlan akadályok…”

„Londonban éltem másfél hónapig, de az ottani borongós időjárás nem volt jó hatással a lelkemre, ezért egy barátom meghívására, elutaztam Tanzániába, ahol én voltam az egyetlen, aki napozott a tengerparton. Egy nap a piacon járva, maszájok újítottak fel autógumikat, és készítettek belőle különböző papucsokat, melyek közül az egyszerűbbek, európai ember számára használhatatlannak tűntek. Véletlenül megláttam egy hölgynél egy vietnami papucsot mely színes volt és a formája is érdekesen volt megvágva, és abban a pillanatban beleszerettem! Annyira extrém ötletnek tartottam, hogy kidobott autógumikból készítenek használati tárgyakat, hogy én első látásra tudtam, ezzel akarok foglalkozni. Azonnal vettem belőle 3-4 párat, s elkezdtem ismerősöknek mutogatni, hogy ki mit gondol róla. Vicces volt, mert mindenkinek nagyon tetszett, s mondták, hogy hozzak még. Mire hazaértem Magyarországra, már megvolt a név, a domain (www.tuktukflipflop.com) és rögtön rohantam az első gumiszervizbe, az első gumiabroncsokat begyűjteni.”

Így néz ki egy igazi sikertörténet. Amikor a tehetség, a fantázia és a környezetvédelem találkozik. Mindezt Szabó Laura mesélte el nekem, miután megláttam, hogy mennyi klassz öv, karkötő, és papucs sorakozott az asztalán. Még csak pár hónapja kezdett el ezzel foglalkozni. Először csak bicikligumikkal, ami valljuk be, azért könnyebben kezelhető, mint egy autógumi. Ezekből készültek el az itt kiállított övek és karkötők is. S a papucs sem véletlen, melynek a talpa autógumiból áll, ugyanis egy gumifeldolgozó üzem méretre és alakra vágja neki az alapanyagot. Tervben vannak táskák, flip-flop papucsok, mokaszinok és fülbevalók is.

„…annyira szépnek és hasznosnak látom, hogy nem is értem eddig miért nem csinálta eddig senki…”

A gyártási folyamat már nem ilyen szép. mint a végeredmény. Először a koszos gumit meg kell tisztítani és fertőtleníteni. Ilyenkor rajzolódik ki a mintája s derül ki, hogy mi fog készülni belőle. Le kell szedni a merevítést. Ki kell találni melyek azok a mintázatok, melyeket megtartok.

„…én már ránézek egy gumiabroncsra, s nem azt látom, hogy mennyire koszos, hanem azt, hogy milyen a mintázata, hogy hogyan, milyen színekkel lehet életre kelteni. Néha már a csatot is ráképzelem…”

Érdekes hogy, gumi és gumi között is van különbség. Például a Csepel gumik sokkal masszívabbak és keményebbek, míg a holland vagy a cseh márka sokkal puhább, de kínai gumiból is készültek már övek.

Egy olyan divatirányzat van kibontakozóban mely, meghatározza a jövőnket.
Másik tevékeny csapatunk a szegedi alkotóház tagjai, akik szintét szeretetből és elhivatottságból adnak teret és segítséget azoknak a fiataloknak akik szeretnék kibontakoztatni művészi hajlamaikat. Akár festészetben, akár a zenében, vagy a biciklizésben. Alkotóházuk villany és fűtés nélkül üzemel s a szeretet tartja össze. Egy akkora összetartásnak voltam a tanúja amit még soha nem tapasztaltam.

Horváth Athis