Wellhello

„Hallod, te elnök vagy!” – interjú Karácsony Tamás, Fluorral és Csöndör László, Diazzal.

Ma már nincs olyan ember, akinek a Wellhello együttes ne mondana valamit. A SZIN egyik legkedveltebb fellépői között szerepel a zenekar, erre a legjobb bizonyíték az, hogy a koncertjüket hatalmas tömeg tombolta végig. Ha érdekel többek között az, hogy hogyan is született az „Apu vedd meg nekem a várost” című daluk, a következő interjúból kiderül.

Külön-külön mind a ketten már ismert előadók vagytok, hogyan találtatok egymásra és a kiváló zenészbrigádra?

Fluor: Diazzal már 2012-ben elkezdtünk együtt dolgozni közös projekteken és baromi jól ment együtt a munka. Először csak alapzenékben kértem a segítségét, aztán vokálban is, azóta pedig idáig jutottunk.

Diaz: Nagyon fontos, hogy köztünk nem csak munkakapcsolat van, hanem barátok is vagyunk.

Fluor: Amit kikötöttünk az az, hogy mindenkinek ez legyen az első. Nem szeretnénk session zenészekkel dolgozni, akik bejelentik, hogy „épp akkor” nem jó a fellépés, mert Kozsóval mennek Romániába fellépni.

Gondoltátok akkor, hogy ekkora sikeretek lesz ilyen rövid idő alatt?

Fluor: Az elmúlt éveink nélkül nem lett volna ez lehetséges, nem is lettünk volna alkalmasak arra, hogy egy ilyet alkothassunk. De megvallom őszintén nem gondoltam volna, és nem is jellemző, hogy egy formáció ennyi idő alatt ennyi mindent elérjen.

Diaz: De hozzá kell tenni, hogy nagyon sok mindent tettünk bele. Tomi sokszor hajnalban jött át, hogy felvegyünk egy-egy anyagot.

Fluor: A fesztiválhimnusz elkészítésére a Volt szervezője kért meg bennünket. Nagyon örültünk, hisz jó barátságban vagyunk Halottpénzékkel.

A Ti egyediségetek szerintem annak köszönhető, hogy zeneileg a 80’-as évekre hajaztok, míg a szöveg teljesen mai. Hogy jött ez az érdekes kombó?

Diaz: Crossovernek hívják azt, hogy keverjük a modern elemeket régi stílusjegyekkel. Ez úgy tűnik nem csak nekünk tetszik, hanem a közönségnek is. Hál’ Istennek!
Kezdetleges célotok mi volt? A siker mámorában az mivé alakult?

Fluor: Nyilván az első az volt, hogy megalakuljunk, jöjjön létre ez az arculat. Azóta több rádióban is elsők vagyunk.

Diaz: De jó lenne az Akváriumot megtölteni egyből. Hát ez is megtörtént, elsőre.

Fluor: Majd, milyen jó lenne egy fesztiválos zenekarrá válni. És mindent elértünk, ami lényegében az 5 éves tervünk volt. Most ugyanúgy melózunk, hogy mindezt megtartsuk.

Az idei fesztiválszezon kicsit leszívott minket, így január-februárban nem is vállalunk semmit. Igyekszünk nem megdögleni a három óra alvásokban. Illetve a következő albumunk marketing stratégiája is készen van.

Legismertebb számotok az „Apu vedd meg nekem a várost”, amit elég sokan félreértenek, közben egy brutális társadalom kritika.

Fluor: Nyilván a legfőbb üzenet az az, hogy nem attól lesz valaki értékes, hogy sok a pénze. Nyilván borzasztó iróniával és öniróniával kezeljük. Mindig lesz aki nem érti. Ebben a számban viszont az a jó, hogy az is nagyon fogja szeretni, aki nem érti, épp ezért lő egy nagyon széles közegre. De mi nem válogatunk, tehát ha te azért szereted, mert neked megvette, akkor szeresd azért. Nekem például ott volt a Csicskalángos című dalom, amit a társadalom 80 százaléka értett félre és még most is úgy gondolják, hogy én vagyok a hülye. Közben meg nem is!

Az elnök képében előttetek megjelenik egy konkrét személy?

Diaz: Hát ott állt Tomi velem szemben és megszólaltam: „B@szki, te elnök vagy!”

Fluor: Erre én: „Baszki, te is!” Ezt megkéne csinálni!

Egyszer egy újságíró barátom mesélte, hogy nem tudott téged komolyan venni az interjú alatt. Szerinted ez már változhatott?

Fluor: Nagyon sokan azt hiszik, hogy én mekkora mókamiki lehetek, amikor interjúzok és sokan ledöbbennek azon, hogy nem így van. Nyilván néha teszem a hülyét, de ha valaki nem tud komolyan venni, akkor az azt gondolom kölcsönös. Például, ha valaki azzal kezdi az interjút, hogy honnan van a nevem, már sajnos én sem tudom komolyan venni.

Nem először jártok Szegeden, mi a véleményetek városunkról?

Fluor: Szegedet imádom. Főleg sétálni macskaköveken és viacoloron. Egyébként én már eligazodom simán a városban, tudom, hogy mi hol van. Sokat járunk helyi éttermekbe. Sokat jártam ide kirándulni. Pécs mellett a kedvenc városom.

Diaz: Én hozzám pláné közel áll, mert hét évig minden nyáron itt nyaraltam. A szülővárosom után ez a kedvenc helyem, mivel a nagymamám idevalósi. Sajnos egy jó ideje már nem jártam itt, szóval nagyon jó „flash” volt ide visszatérni. A rakpartos koncertet is nagyon éltem, ahogy ott állt előttünk a város.

Molnár Máté Zoltán