TASQ rendszer az élelmiszerek kiválóságáért
A TASQ az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program egyik kezdeményezése. Célja, hogy egy stabil és együttműködő régió kialakítását és a határtérség általános életminőségének javítását érjék el azáltal, hogy a két régióban, a magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun megyék és a szerbiai Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, Dél-Bácska, Észak-Bánát, Közép-Bánát, Dél-Bánát és Szerémségben megtermelt élelmiszereknek egy közös, kiválósági, minőségbiztosítási sztenderdet hozzon létre. A projekt egy többcsatornás e-kereskedelmi platformot hoz létre, amelyen keresztül a kutatószervezetek ismerete és tapasztalata növeli az ebben a szektorban működő vállalkozók versenyképességét, továbbá lehetővé teszi Szerbia és Magyarország polgárai számára, hogy a legnagyobb bizalommal vásároljanak hagyományos élelmiszereket. Függ Zsolttal, a projekt magyarországi vezetőjével beszélgettünk.
Miről is szól a TASQ projekt? Honnan jött az ötlet?
A hagyományos élelmiszert termelő KKV-k és termelők számára a határmenti régióban felmerülő fő problémák, hogy a hagyományos élelmiszeripari termékek nem szabványosított minősége, aminek az okai az alacsony ismeretszint, a kutatóintézetekkel való együttműködés hiánya, továbbá a modern technológiák és a legújabb feldolgozási technikák hiánya. A rosszabb csomagolás, címkézés és marketing miatt a városi területeken nem tud behatolni a nagyobb piacokra.
Kik a legfőbb partnerek?
A projekt vezetője az Újvidéki Egyetem Élelmiszertechnológiai Intézete, a partnerek az Eurotender Egyesületen kívűl az Újvidéki Egyetem Közgazdaságtudományi és Műszaki Menedzsment Kara, a Vajdasági Szövetkezeti Szövetség és a mórahalmi Homokhátságért Egyesület.
Mennyire volt könnyű közös platformra hozni a magyarországi és szerbiai élelmiszereket?
Csak megjelenésben vannak közös platformon, sajnos az országok között keresztbe nem tudnak szállítani. A nagy élelmiszeripari vásárokon, ahol közösen jelentek meg kiállítóként a két ország termelői, ott láthatóan érdeklődtek egymás termékei, technológiái iránt.
Mennyire van kereslet egymás termékei iránt a határ két oldalán?
Kereslet nagyon sok lenne a határ két oldalán a termékekre, azonban sajnos az élelmiszeripari termékek harmadik országba és és harmadik országból történő kereskedelme súlyos adminisztratív akadályokba ütközik. Ezt egy ilyen kis projekt sajnos nem tudja megváltoztatni, így egyelőre az e-kereskedelmi platformon mindenki a saját országába tud értékesíteni.
Inkább cégek, vagy magánszemélyek/őstermelők vannak-e a programban? Kik a legfontosabb termelők, jellemző-e esetleg különösen valamilyen termény?
Az Eurotender Egyesület a magyarországi oldalon végzett tevékenységet. Döntő többségben őstermelőket vontunk be a projektbe, 1-2 szövetkezet vagy vállalkozás csatlakozott mellettük.
Mik voltak az eredeti célkitűzések, ezeket mennyire sikerült elérni? Mennyire tekinthetőek hosszútávúnak ezek a célkitűzések?
A hagyományos élelmiszerek iránti növekvő kereslet méginkább szükségessé teszi az innovatív gyártási technológiák fokozott alkalmazását, amelyek szavatolják az élelmiszerbiztonság és -minőség magas színvonalát, miközben megőrzik az eredeti recepteket és aromákat. Ezen felül, a hagyományos élelmiszert előállító termelők nagyrészt nem jutnak el a városi piacokra, de tipikus akadály a szupermarket láncok ellátásához szükséges termelési kapacitások hiánya, valamint a termelés, a csomagolás és a címkézés szabványosításának hiánya is.
A projekt egy többcsatornás e-kereskedelmi platformot hoz létre, amelyen keresztül a kutatószervezetek ismerete és tapasztalata növeli az ebben a szektorban működő vállalkozók versenyképességét, továbbá lehetővé teszi Szerbia és Magyarország polgárai számára, hogy a legnagyobb bizalommal vásároljanak hagyományos élelmiszereket. Ezenkívül a projekt révén a kutatók kidolgozzák a TASQ minőségbiztosítási rendszert, amely elősegíti a hagyományos élelmiszertermelés szabványosítását, miközben garantálja annak minőségét és biztonságát.
A hagyományos élelmiszert előállító termelők és termékeik széles skálájának a közös online piacon történő konszolidálása céljából, a projekt a vevők számára eszközöket biztosít ahhoz, hogy az elvárásaiknak megfelelő minõséget, árakat, ízeket vagy termékelhelyezési helyeket válasszanak. A vásárlók nemcsak termékfotók, leírások és árlisták alapján választhatnak majd, hanem más vásárlók és releváns kutatóintézetek szakértői véleménye alapján is. A tervezett projektelemek megvalósításra kerültek.
Mit kell tudni a TASQ minőségbiztosítási és tanúsítási rendszerről, valamint a TASQ védjegyekről? Milyen csoportokba oszthatóak?
A húskészítmények, tejtermékek, méz, növényi olajok, feldolgozott zöldségek és gyümölcsök, gyümölcslevek, tészták, sütemények, fűszerek és teák kaphatnak védjegyet. Ez a védjegy regisztrált, bejegyzett védjegynek számít, ez nagyon lényeges.
Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg az Interreg-IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Magyarország-Szerbia által. A dokumentum tartalmáért teljes mértékben a Dél-alföldi Eurotender, Ifjúsági, Kulturális, Oktatási és Környezetvédelmi Egyesület vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy a programot Irányító Hatóságnak állásfoglalását tükröző tartalomnak.
