Vihar

2015. május 6-án, szerdán nagy vihar sújtotta Csengelét. Késő délután még százágra sütött a nap és mit sem sejtettünk a közelgő égszakadásról. Később estefele anyu odahívott az ablakhoz és láttam, hogy hatalmas villámok cikáztak a távolban, másodpercenként. Megijedtem, mert még ilyet sosem láttam, és rögtön arra gondoltam, vajon mi lesz, ha ez a vihar eléri településünket. Fél óra elteltével egyre jobban erősödött a szél és elkezdett szemerkélni az eső. Nagy fekete gomolyfelhők gyűltek fölénk, amikből egyre erősebben zuhogott az eső, és hatalmas villámokat szórt. Majd a zuhogó esőt jég váltotta fel. Erősebben villámlott, hangosan dörgött az ég és hatalmas szélhurrikánok támadtak. Félelmetes volt. Három forgótölcsér cellát alkotva söpörte végig a falut. A testvéreimmel és anyuval egy szobába mentünk, miközben apa a hátsó ajtót fogta, hogy be ne lökje a vihar. Az egésznek világvége hangulata volt. Az ablakot annyira verte a jég, hogy azt hittük betörik. Nem is nagyon mertünk kinézni az ablakon, hogy megnézzük, mi történik odakinn. Negyedóra múlva a vihar elkezdett csendesedni. Az eső alábbhagyott, nem dörgött az ég és a szél is gyengébben fújt, de a villámok még mindig vakító fényt adtak az esti sötétségnek. Kiálltam a teraszra és már amennyit láttam a sötétségben, sokkolt a látvány. Fél óra elteltével már a katasztrófavédelmiek, a tűzoltók és az EDF Démász dolgozói nekiláttak az utak eltakarításának. Másnap kora reggel elindultam az utcánkba, és hihetetlen látvány tárult a szemem elé. Mi lett itt? A szomszédunk háztetőjének a cserepeit félig lehordta a szél. Rengeteg fa ki volt gyökerestől csavarva, amelyik pedig nem sérült meg komolyabban, annak az ágai voltak letörve, a levelei és szanaszét voltak az úton, házakon, kertekben. A vezetékek sok helyen szakadozva lógtak az oszlopokról. Néhány helyen a villanyoszlopokat is kettétörte a szél. A jégesőtől kilyuggatott redőnyök, a háztetőkről levitt cserepek, a darabokra széttört buszmegálló, a néhány helyen betört ablakok, a tönkretett kertek lerombolták Csengele szépségét.

Sajnos egyes tanyáknál a házakra is rádőlt a kicsavart óriásfa és egy időre lakhatatlanná váltak. A polgármester szerint a házak több mint 70%-a megsérült. A Faluházat kinyitották azoknak, akiknek súlyos kár érte otthonát. A mezőgazdasággal foglalkozó embereknek többnyire egy élet munkája ment tönkre. A veteményeket, fóliákat teljesen szétszedte a vihar. A szétszakadt vezetékek miatt áramszünet volt az egész faluban. Legtöbb helyen egy nap múlva jött vissza az áram, de voltak tanyák ahol egy hétig nem volt. Emiatt a boltokban rengeteg termék tönkrement. Néhány helyen aggregátorral próbálták pótolni az áramkimaradást. Másnap a gyerekeket hazaküldték az iskolából, óvodából, mivel emiatt főzni sem tudtak a menzán. Milyen nagy érték volt két nap alatt a víz és a gyertya. A gyertyafény mellett a fürdés és vacsorázás a régi idők hangulatát idézte fel. Idős emberek szerint egész életükben nem láttak még ehhez hasonlót. Szerencsére a vihar során senki nem sérült meg. Több lakó is megköszönte az összehangolt munkát azoknak az embereknek, akik részt vettek Csengele rendbehozásában. Több, mint 50 milliós kárt okozott ez a szupercella. Sajnos az ember csak olyankor gondolkodik el, mit tehet környezetéért, világáért, amikor baj van, sokaknak a megélhetése került veszélybe, ezzel megváltozott az értékrendjük, de nyugodtan állíthatom, ez mindannyiunkra igaz. Megtanulták, megtanultuk, hogy összetartással, összefogással és hittel a nehéz időket is túl lehet élni.

Mihályi Martina